Drága családtagjaink, szeretett régi jó barátaink!
Emlékeztünk - Emlékezünk Rátok...
Gondolatban, lelkünkben mi is Veletek szárnyalunk...
A Magasságos Ég felé kitárjuk két karunk...könnyes szemmel emlékezünk Rátok!
Angyali kísérettel messzire mentetek, de a mi szívünkben mindig itt vagytok, és jelen lesztek!
Tudjuk, hogy milyen közel van az élet, és a halál egymáshoz!
A halál egy sötét, és fekete szolga, amely az életünk szekere mögött lovagol.
De a halál keze csak addig ér, ameddig ez a látható világunk kiterjed.
Hálásak vagyunk az Úr Jézusnak, hogy van számunkra egy hely, ahol a halál már nem a testőrünk többé!
"Isten letöröl minden könnyet a szemünkről,
és a halál sem lesz többé,
sem gyász, sem jajkiáltás,
sem fájdalom nem lesz többé,
mert az elsők elmúltak" (Jel21,4).
SIESSÜNK
Siessünk szeretni az embereket
olyan gyorsan mennek el
cipő marad utánuk meg süket telefon
csak ami nem fontos az cammog, mint a tehén
ami igazán fontos, oly gyors hirtelen történik,
utána a csend normális, egészen kibírhatatlan,
mint a tisztaság amely legegyszerűbben
a kétségbeeséstől születik
amikor valakire gondolunk nélküle maradván.
Ne légy nyugodt, hogy van időd
mert a bizonyosság bizonytalan,
elveszi érzékenységünket, mint minden szerencse
úgy jár egyszerre a kettő mint a pátosz és a humor
mint két szenvedély,
mely egynél mindig gyengébb,
oly hamar mennek el,
mint a júliusban elhallgató sárgarigó
mint egy esetlen hang
vagy egy ügyetlen meghajlás
becsukják szemüket, hogy lássanak igazán
nagyobb kockázat egyébként megszületni,
mint meghalni
mindig túl keveset és túl későn szeretünk.
Ne írj róla túl gyakran,
de írj egyszer s mindenkorra,
és olyan leszel mint a delfin szelíd erős.
Siessünk szeretni az embereket,
oly gyorsan mennek el,
és azok meg, akik nem mennek el,
nem mindig térnek vissza
hisz soha nem tudni a szerelemről,
hogy az első az utolsó,
vagy hogy az utolsó - első.
(Jan Twardowski versét Sajgó Szabolcs fordította)
Kívánok Mindnyájatoknak - Szép - Boldog - Egészségben gazdag - Nyugodt - Békés napokat!
ISTEN ÁLDÁSA ÉS ÉRINTÉSE KÍSÉRJEN BENNETEKET - SZÍVETEKET - LELKETEKET!
MINDEZEKÉRT - DICSÉRTESSÉK AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS!
ÁLDOTT LEGYEN ÉRTE AZ Ő SZENT NEVE!
Visegrád, 2012. június 17.
Sok szeretettel és testvéri üdvözlettel:
Móritzné Nagy Ilona teológus-misszionárius
"Dicsérjétek az Urat!
Dicsérd, lelkem, az Urat!
Dicsérem az Urat, amíg élek,
zsoltárt zengek Istenemnek,
míg csak leszek" (Zsolt 146,1-2).
CSAK A SZERETET - Dalszöveg
Ottmaradni a harcban, mikor fárad a kéz,
Az az egyetlen tarthat, ami több mint az ész.
Csak a szeretet képes, amire semmi más,
Hogy elveszhetett az érdek, de élni fog a világ.
Az hogy életét adja ellenségeiért,
Vérét omlani hagyja, ilyet ki hallott még.
Refrén:
Mindig súgod, hogy küzdjél, látod érdemes volt,
Többet adott a hűség, mint a pillanatot.
Tűzben izzani végig, mint a legelején,
Csak a szeretet visz, hogy odaérj. Ho-ó-ó
Csak a szeretet visz, hogy odaérj.
Közeledik az óra, már csak alig elég,
Haza repül a gólya, tudja az idejét.
Vár egy terített asztal, körben millió szék,
És ott van, akit magasztal a győztes emberiség.
Refrén:
Mindig súgod, hogy küzdjél...
Csak a szeretet képes, amire semmi más,
Hogy elveszhetett az érdek, de élni fog a világ.
Az hogy életét adja ellenségeiért,
Vérét omlani hagyja, ilyet ki hallott még.
Refrén:
Mindig súgod, hogy küzdjél, látod érdemes volt,
Többet adott a hűség, mint a pillanatot.
Tűzben izzani végig, mint a legelején,
Csak a szeretet visz, hogy odaérj. Ho-ó-ó
Csak a szeretet visz, hogy odaérj.
Közeledik az óra, már csak alig elég,
Haza repül a gólya, tudja az idejét.
Vár egy terített asztal, körben millió szék,
És ott van, akit magasztal a győztes emberiség.
Refrén:
Mindig súgod, hogy küzdjél...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése