2014. április 18., péntek

JÉZUS FŐPAPI IMÁJA




Jézus főpapi imájával fejezi be búcsúbeszédét és vezeti be közeli keresztáldozatát. Kéri mennyei Atyját, hogy dicsőítse meg őt, apostolait óvja meg a gonosztól és szentelje meg, híveit pedig őrizze meg egységben és vezesse az örök üdvösségre.

Jézus főpapi imája
 
"Miután ezeket mondta Jézus, tekintetét az égre emelve így szólt: "Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged, mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon.
Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem: és most te dicsőíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett."
"Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból.

A tieid voltak, és nekem adtad őket, és ők megtartották a te igédet.
Most tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van; mert azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik, ők pedig befogadták azokat, és valóban felismerték, hogy tetőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél el engem.
Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, és ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és megdicsőíttetem őbennük.
Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek.

Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem őket, és senki sem kárhozott el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás.
Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.
Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.
Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság.
Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba: én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal."
"De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.
Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél" (János 17,1-23).
Nagypéntek

Az emberi természetünk midig hajlamosít jelentéktelenné tenni, a győztest, az eredményest.
Jézus Krisztus Megváltó kínszenvedésén is szeretnénk túltenni magunkat.
Márpedig, a megdicsőülés felé vezető keresztúttal Isten megmutatta Önmagát.
Jézus megfeszítése délelőtt kilenc órakor történt (Mk 15,25).

A sötétség fényes délben kezdődött, és délután három óráig tartott.
Jézus Krisztus önként vállalt szenvedése hat óra hosszat történik.
A keresztnél állók félreértették Krisztus kiáltását: az "Éli" helyett "Éliáh"-t, vagyis Illést hallanak.

Krisztus kiáltásából kitűnik, hogy a küzdelmet - vállán a világ összes bűnével - egyedül kell megvívnia.
Nemcsak az emberek hagyták el, hanem úgy tűnik, hogy átmenetileg Isten is magára hagyja, a szenvedő Jézust.
A látszat ellenére természetesen, Isten teljes közösséget vállal egyszülött Fiával.

Isten jeladása a sötétség, a földrengés...
A természet gyásza ítéletesen, és élesen szemben áll, az emberek hűtlen, hitetlen, embertelen, kárörvendő, cinikus, gúnyos magatartásával.
    
Jézus halála

"Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség lett az egész földön.
Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott:
"Éli, éli, lamá sabaktáni!" azaz: 
"Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?"
Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: "Illést 
hívja."
Egy közülük azonnal elfutott, hozott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, 
nádszálra tűzte, és inni adott neki.
A többiek pedig ezt mondták: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse."
Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.

És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak.
A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.
Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent 
városba, és sokaknak megjelentek.

Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: "Bizony, Isten Fia volt ez!" (Mt 27,45-54) 
          
Példátlan Krisztus önként vállalt halála, szenvedése értünk!

A "templom függönye kettészakad", ami jelzi, hogy ezentúl főpapi közvetítés nélkül, az ember maga járulhat az Isten elé.
A "sírok megnyílása", pedig jelképezi, hogy Jézus Krisztus legyőzte a halált, és megnyitotta a halál birodalmának kapuit.
A végső feltámadás, az Úr Jézus második, dicsőséges eljövetelekor fog megtörténni...

Megszólal Isten csodálatos hangú harsonája, és az Úr Jézus fenséges hangja szólít bennünket.
Testünk most gyenge, sok csalódást okoz, de amikor feltámadunk telve lesz dicsőséggel.
Pál apostol így ír róla:
"...Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod? A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!" (1Kor 15,54-56)
              
Miért lett Isten emberré?

Isten Fia, a Logosz öltött testet, nem az örök Atya.
A Jó Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy "adta", az Ő egyszülött Fiát.
A Fiú szeretete - aki mint Isten Fia maga is Isten - pedig abban, hogy tudatosan vállalta az áldozat szerepét, az emberiség megmentése érdekében.
Jézus Krisztus útjának földi szakasza, az inkarnációval kezdődik, a megalázkodással, és a fölmagasztalással folytatódik.
Miért jött az Úr Jézus?

"Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse ami elveszett"
(Lk 19,10).
Az első kérdés, amit Isten feltett az embernek: - "Hol vagy?"   (1Móz 3,8-13)
Hívlak! Várlak! Találkozni akarok veled!
Be lehet jönni! Vissza lehet jönni!
Isten kérdései mögött mindig ott van, ez az érthetetlen örök szeretet.

Visszajöhetsz, várlak, gyere!
Mint ahogyan kereste a tékozló fiút is, keres minket is. (Lk 15,11-32)
Hova kerültél? Hova süllyedtél?
Isten kérdéseivel egyfolytában hívogat bennünket.
Előhívogat abból az állapotból, amibe Nélküle kerültünk.
A kaput becsaptuk magunk mögött!
Az Úr Jézusban, a távoli Isten egészen közel jött hozzánk...

Az a Jézus Krisztus, akiben ez a megbántott, megsértett Isten utánunk jött nagy szeretettel.
Isten egyoldalúan biztosít minket mérhetetlen szeretetéről, és kegyelméről.
Az Úr Jézus utat taposott a mennyország kapujáig.
Kinyitotta a kaput, és azért jött utánunk, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.
Haza lehet jönni!  Haza lehet találni!

"Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.
Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezettetni"
(Zsid 13,8-9).

Az Úr Jézus üzenete így szól hozzánk a jelenlegi világunkban, és ezt hittel fogadjuk el:
"...Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön" (Mt 28,18).

A hajnal első sugarai egy fényes, nyitott ajtót ragyogtatnak fel a világosodó égboltozatra.
Egy fényes nyitott ajtót ragyogtatnak fel számunkra a lemenő napsugarak is.

"Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette" (Zsid 1,1).

   
A JÓ ISTENÜNK ÁLDÁSÁT - KEGYELMÉT KÍVÁNJUK!
Kérjük együtt, hogy e lelki üzenet mindenütt fogékony, és nagylelkű szívre találjon.
   

DICSÉRTESSÉK AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS!
ISTENTŐL MEGÁLDOTT, BÉKÉS, SZERETETTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

Jó szívvel kívánok sok szépet, jót, és reményteljes várakozást - minden kedves Látogatómnak, és Olvasónak!



Visegrád, 2014. április 18.

                                   Sok szeretettel és üdvözlettel:
                                   Móritzné Nagy Ilona teológus-misszionárius
  
                             

2014. április 4., péntek

KRISZTUSBAN LENNI




Istenhez közeledni 

„Közeledjetek az Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok..." (Jak 4,8).
Nem látod az ösvényt, és sötét erdőbe kerültél? Mi bánt? Utat tévesztettél? Alaposan becsaptak? Állj meg csöndben, ne futkoss, ne kapkodj össze-vissza. A lelkünk ellenségei ellen harcolnak a csillagok is, míg a pályájukat befutják.
sorelválaszto
Krisztusban lenni

"Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát" (2Kor 5,17-18).

A hit által újjászületett ember életében a kulcsszó: "Krisztusban lenni".
Nem egy újabb földi születésről van szó, hanem egy lelki-szellemiről.
Az "újjászületés" során nem a régi változik meg, hanem az "új teremtés". Isten gyermeke már most, nem csupán a halál után. 

Maga az Úr Jézus segít abban, hogy felismerjük a környezetünk rossz hatásait. Egy újfajta gondolkodásmódot, érzelmeket teszünk a magunkévá.
Ezáltal olyan változásokra leszünk képesek, amelyek a mindennapi éltünkben is egyértelműen láthatóvá válnak.
Pál apostol nem szégyellt aktuális gyengeségeiről is szólni

Az Úr " …ezt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem” (2Kor 12,9).

Mi pedig gondosan eltakargatjuk nyitott sebeinket, mintha nálunk már minden rendben lenne.
Igazi kommunikációhoz csak akkor jutunk, ha lemondunk a "szégyen takargatásáról". Ekkor észreveszik embertársaink bennünk a hozzájuk hasonlító testvért.
Mert nemzedékünk alapvető problémája lett a magányosság. Gépek, csodás eszközök, televíziók, számítógépek veszik körül az iszonyatos magányosságba különült milliókat.
Csodás gépeink vannak, de nincs egy őszinte ember, akivel igazi gondolatcserét lehetne folytatni.
Ebben a pestises légkörben növekszik az erőszak, az önhittség, a depresszió, a szenvedélybetegség, az öngyilkosság... A teljes élet, és létértelmetlenség tudat.
Az igazi, személyes kapcsolat utáni vágy: ez a fejlett "civilizált", "fejlett" ipari társadalmak alapszükséglete.
Az Úr Jézus őszinte volt

Ha az Úr Jézus nem mondta volna el a tanítványainak sokféle megkísértését, akkor nem tudnánk erről semmit.
Jézus Krisztus nem titkolódzott, csak mi akarunk tökéletesnek tűnni társaink jelenlétében?
Természetesen nem a különféle intim bűnök részletes, nyilvános kiteregetésére akarok buzdítani. Némely dolgok a "gyóntatószékbe", vagy a lelki gondozóra tartoznak! Hanem csupán arra kérni embertársainkat, hogy kezdjünk új életstílust!
Nevezzük ezt a "sebezhetőség életstílusának".
Nagyszerű dolog!
Mondjuk meg azoknak, akik tanácsért jönnek hozzánk, hogy mi is hasonló problémákkal küzdünk!
És, "együtt" kérjük az Úr Jézus erejét, és kegyelmét. Ha így teszünk, másokat megnyerhetünk. Ám elveszíthetjük "jó hírünket", hogy: "Mi vagyunk azok, akiknek semmi problémájuk nincs!"
Lelkesedés, öröm és hála kell kísérje azoknak útját, akik az Istentől nekik adott vágányokon gördülnek előre (Kol 3,15-23).
Krisztus meghalt a bűnünkért
 
Nem kell már nekünk a bűnt szolgálni.
"Mert aki meghalt, az meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, aki pedig él, az az Istennek él. Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban" (Róm 6,10-11).
Számunkra a Krisztusban való helyzetünk, az Úr Jézus üdvözítő tettének az eredménye.
Isten kiváltságos helyzetbe hoz bennünket, amikor az Úr Jézust hitben elfogadjuk.
Aki tudatában van ennek az elhívásnak, és bízik abban, mint "újjászületett" ember, ezután az Isten útmutatását követi.
A hit megigazít, és mindez a Teremtő Istennek a műve.
"Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan Ő is tiszta" (1Jn 3,3). 
Szabad nekünk növekedni a kegyelemben 

"Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és Ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata"
(Kol 1,12-13). 
A földön minden gonoszságnak csak egyetlen oka van: "Ez az enyém!" 
Az Újszövetség "gőgnek" nevezi ezt a magatartást.
Amelyben az ember saját személyét, és erejét magasra emeli.
Megveti a felebarátját, és csak a földi dolgokban bízik.
Megveti az Isteni törvényt (Jak 4,16 ; 1Tim 3,6).

Isten szándéka megvalósul... 

"Közeledjetek az Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok.Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek" (Jak 4, 8).
Teremtőnk nagyon sokáig engedte, hogy az emberi uralom hiányosságai mára már, mindenki számára nyilvánvalókká legyenek.
Teljesen rossz irányba mennek a dolgaink.
Isten ígéretei szerint, most már meg fogja tenni, hogy hamarosan közbelép.
Az Úr Jézus megmondta, és megígérte, hogy Isten belép az emberi ügyekbe, az emberi történelembe.
Megálljt fog parancsolni a szomorúságnak, az éhezésnek, a szenvedésnek, a mások kizsákmányolásának, a betegségeknek, és a halálnak...

"Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: Az ÚR szent tulajdona!"...
"Attól a naptól fogva nem lesz többé kereskedő a Seregek Urának házában" (Zak 14,20-21).
..."Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és Ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak" 
(Jel 21,3-4).   
A közelgő húsvét ünnepére való tekintettel

Szüntelenül az Úrra nézzünk! Magasztaljuk Szent nevét!
Az Úr Jézus szeretete felénk, óriási csoda.
Ennél jobban nem szerethet bennünket senki, hiszen Önmagát adta értünk.

"A húsvét ünnepe előtt Jézus jól tudva, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához, jóllehet szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig" (Jn 13,1).


A JÓ ISTENÜNK ÁLDÁSÁT - KEGYELMÉT KÍVÁNJUK!
Kérjük együtt, hogy e lelki üzenet mindenütt fogékony, és nagylelkű szívre találjon.
 DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!
 
Kedves Testvéreim, Barátaim, Olvasóim!
Ezernyi emlék, amely nyomot hagyott bennem. Sok millió szó, melyet
felidézve könnyes lesz a szemem. Csillagnyi mosoly, melyet Ti szereztetek nekem...
Köszönöm Istenem, Testvéreim, Barátaim, és Olvasóim, hogy vagytok...

Szeretettel hívunk, várunk Közösségünkbe!
Jöjjetek, és legyetek társaink, várjuk együtt az új tavaszt.



LÉLEKMENTŐ MISSZIÓ - HUNGARY - KÖZÖSSÉG
http://plus.google.com/communities/115210668902714022534


A szívemet átadom én

Dalszöveg:
A szívemet átadom én, Ó nézd, leteszek mindent lábad elé.
Mi nélküled benne volt, kár és szemét, Uram szívemet átadom én.

A szívemet átadom én, Ó nézd, könyörög lelkem új életért.
És elhiszem, üdvömért véred elég, Uram szívemet átadom én.

Zene: Mike Duó
Szövegíró: Révész Árpád
Énekel: Mike Sámuel baptista lelkész


Visegrád, 2014. április 04.

                     Sok szeretettel és testvéri üdvözlettel:
                     Móritzné Nagy Ilona teológus-misszionárius