JÖJJETEK UTÁNAM - MONDJ IGENT

Amikor az Úr Jézus elhívta tanítványait: "Így szólt hozzájuk: "Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket" (Mt 4,19).

Életünk nem lesz céltalan, ha Jézus útjára összpontosítunk.

Ha mindennap válaszolunk az Úr hívására, nem fogunk rossz irányba fordulni.

Nagyon sok ember van, aki büszke valamiféle emberfeletti képességére, hogy mindent meg tud csinálni egyedül. Ezzel azonban, könnyen túlértékelhetjük a saját fontosságunkat, és többnek gondolhatjuk magunkat.

Ez a későbbiekben óriási veszélyforrás lehet.

Segítséget kérni nem a gyengeség, hanem az erő jele. 

Mindannyiunk életében vannak olyan nehézségek, olyan területek, amelyeket meg kell oldani, ki kell javítani, és teljessé kell tenni.

BÖLCSESSÉG KELL A PRÓBÁKHOZ

"Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja" (Jak 1,5).

Tehát lehetséges az Istentől bölcsességet kérni.

Azután esetleg lehet vitatkozni, halogatni, vagy időt fecsérelni azzal, hogy megpróbáljuk eldönteni, engedelmeskedni akarunk-e az Istennek, vagy sem.

Jakab apostol, ezt kétlelkűségnek nevezi.

És ennek mi az eredménye?

"Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember" (Jak 1,7-8).

Ne gondoljuk, hogy csak egy "angyali üdvözlet" (Lk 1,26-38) létezik.

Tudnunk kell, hogy mindazon emberekben, akik a Jó Istenhez tartoznak, az Úr Jézus Krisztus valósága születhet meg minden nap.

Ezért naponta készen kell állnunk, hogy bármilyen terve legyen Istenünknek velünk, a rendelkezésére álljunk.

Amikor bölcsességet kérünk Istentől, az egyetlen válaszunk csak ez lehet: "Szólj Uram, mert hallgatok Rád."

Tehát, tegyük félre önös érdekeinket, és minden napon, vigyük Isten ajándékát az emberek közé.

Válaszoljunk az Istennek nekünk szóló kegyelmére, kinyilatkoztatására.

" Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek" (Jak 1,12).  

NÉZD MENNYIRE SZERETLEK

Imádott Jézusom, ugye tudod, hogy mit szeretnék mondani?
De nem jön szó az ajkamra, csak némán hullanak könnyeim.
A bűnbánat könnyei.
Uram, de sokszor fordítottad felém hiába kegyelmed éltető sugarát!
Én elkerültelek Téged, másféle utakon jártam.

Szeretnék szépséges verseket írni végtelen jóságodról, de nem tudok.
Ez a tehetség nem adatott meg nekem.
Nyomorúságom, és semmiségem tudatában folyton azon gondolkodom, ugyan mit is adjak?

Uram Jézusom, odaadom újra, és újra bűneimet, és a kegyelmedtől átitatott lelkem könnyeinek monoton hullását.
Figyelj fel, kérlek!
Ez is a Te adományod, és én ezt ezerszer és ezerszer megköszönöm.
Szívem minden dobbanásában benne van a bűnbánat.

JÓSÁGOS MENNYEI ATYÁM

Az Úr Jézus a féltő szeretet hangján szólongat Bennünket. Én, kis parányi szikra, akit Te terveidbe vettél, megteremtettél, és még halálom óráját is meghatároztad.
Ments meg engem a gonosztól, aki Isteni Felségedet is merészeli kísérteni!
Ó jóságos Mennyei Atyám!
Kezednek erős támogatására van most szükségem.

Szent Fiad úgy oktatott, legyek csak igen kicsinyke.
Lehetek-e más a Te hatalmas Fenséged előtt?
Lehetek-e a Te nagyságod, és dicsőséged mellett más, mint parányi kis szikra, aki a Te ragyogó fényességedből veszi kiszikrázó fényességét, és ragyogását.

Azért most arra kérlek, hogy ahány porszemet csak teremtettél, abba mindbe belehelyezzem bűneim bánatát, hogy fújja a szél Hozzád.
És, Te lásd, mennyire szeretlek!
Ez minden, amit adni tudok.
Fogadj el engem Uram!

 Kedves Látogatóim!

Felismerjük az Úr Jézusban, a megmentőnket?
Vagy minket is meg fog siratni? (Lk 12,41-44)

"...hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok!" (Mt 23,37)
Ez a féltő szeretet hangja. A hasonlat csodálatos.
A tyúkanyó veszélyt jelző hívására, a kiscsibéi hozzá futnak, és védelmet találnak a szárnyai alatt.

És, mi emberek? Ugyan: - mennek a dolgaink, nincs semmi komolyabb baj, süt a nap, béke van, meg amúgy ráérünk...
A veszély annál nagyobb, minél kevésbé látszik, mivel az ember nem lát előre.
De csak Isten tudja, hogy mit hoz a holnap, és mit hoz a jövő.
Figyelj szavára, amíg nem késő!

A JÓ ISTENÜNK ÁLDÁSÁT - KEGYELMÉT KÍVÁNJUK!
Kérjük Együtt, hogy e lelki üzenet mindenütt fogékony, és nagylelkű szívre találjon.

 SZERESS ENGEM...

Mint fehér pólyába takart kisgyermeket.
Keress Engem, mint Szűzanyám is keresett szorongó szívvel a nagy tömegben.
S ha bárhol megtalálsz, örülj Nekem!
Gondolj Rám, ha segítő kéz kell.
S ha úgy úgy gondolod, hogy atyai támogatásra van szükséged, nézz fel Örök Atyámra és a Szentlélekkel merülj el szeretetünkben.

Ne féljetek! Szívem állandó pihenőhelyetek.
Ha pihenni vágysz, már meg is pihentél. Ugye érzed ezt?

Ó, tarts ki Mellettem, nehogy keserű csalódást kelljen megérnem!

Maradj meg szeretetemben és másokat is hozz a közelembe! Ezt sokszor mondom. Tudod, olyan kevesen vagyunk, könnyen áttekinthető a mi kis táborunk!

Kérj Tőlem sok buzgó lelkű ifjút. Amennyit csak kérsz, annyit kapsz, mert sok fiatal lelkében ott él a vágy, csak nincs, aki kisegítse belőlük. Ne légy kislelkű, ne légy kishitű!
A hiányzókért úgy, de úgy fáj a Szívem!

Mondd meg testvéreidnek, hogy az Úr tanítása: A nagy lelki szárazság idején elmondott egyetlen Miatyánk, vagy Üdvözlégy...sokkal gyümölcsözőbb, mint a kegyelemtől duzzadó lélek áradozása...

Kedves Látogató!

Óhajtsd, hogy a földön is úgy szeressék, úgy tiszteljék Őt, mint az égben az angyalok, szentek, és a lelkek sokasága.

"...Az üdvösség a mi Istenünkké, aki a trónuson ül, és a Bárányé!"
Az angyalok mind ott álltak a trónus, a vének és a négy élőlény körül, arcra borultak a trónus előtt, és imádták Istent eképpen:
"Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké. Ámen" (Jel 7,10-12).

DICSÉRTESSÉK AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS!

EZ A GYERTYA MOST ÉRTED ÉGJEN!

Visegrád, 2013. február 23.

                                          Sok szeretettel és üdvözlettel:

                        Móritzné Nagy Ilona teológus-misszionárius

MONDJ IGENT...(Dalszöveg)

Tudnál-e csendesen hozzám bújni,
Esténként kedvesen átölelni,
Hallgatni a madarak énekét,
Megcsodálni a fényt, s a naplementét?

Tudnál-e esőben is nevetni,
Egy szúrós fenyőfát megölelni,
Élvezni a pillangók táncát,
Átélni két ember valós nászát?

Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,
Könnyezve sírni az örömtől,
S kitárni felém a szívedet,
Hogy megsimogathassam a lelkedet?

Mondj IGEN-t, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál,
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!

Tudnál-e egy szempárból olvasni,
S benne a csillagot meglátni,
Egy érintéseddel átadni, 
Mit szavakkal nem tudsz elmondani?

Tudnál-e koldusnak kenyeret adni,
Alamizsnát ha kell, elfogadni,
Tárgyat, s pénzt eszköznek tekinteni,
S a Földet ajkaddal érinteni?

Tudnál-e virágot nem letépni,
Színét és illatát megérezni,
Szirmait boldogan megcsókolni,
Beteg állatot megsimogatni?

Mondj IGEN-t, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál, 
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!

Tudnál-e dalt hallani viharban,
Melegedni szivárványsugárban,
Meghallani csendben a szív szavát,
Átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?

Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek, 
Nem sírni akkor, ha elfelednek,
Köszönni, ha nem köszönnek,
Tanulni abból ha megköveznek?

Tudnál e sötétben fényt keresni,
Szavak és tárgyak nélkül szeretni,
Legyőzni izzó tűz parazsát,
Szeretni engem, Istent, s bárki mást?

Mondj igent, s akkor talán, a boldogság egyszer majd Rád talál,
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!

Előadó: Szabó Irén - Szeitz Kriszta
Szövegíró: Szabó Irén  Zeneszerző: Szeitz Kriszta