A TALÁLKOZÁS CSODÁJA

Tegnap este vagy ötven főiskolás korú fiatalt láttam az egyik templom udvarán

Egymás kezét fogták és úgy énekelték: "...minden ember tudja meg, hogy Jézus él..."
Ha ezt az ötven fiatalt megkérdeznénk, hogy miért éneklik ezt az éneket? - Akkor valamennyi azt válaszolná, hogy azért, mert találkozott az "élő" Jézus Krisztussal!

Ha az ötven budapesti fiatal élményét elemeznénk. Akkor azt tapasztalnánk, hogy ugyanarról a Személyről beszélnek. Akivel velük egy időben Hongkongban,  Londonban, Los Angelesben és Amszterdamban is találkoztak, találkoznak kortársaink.

Ha pedig valamennyi élményét egy elképzelt komputerben elemeznénk, akkor meglepő felfedezésre jutnánk. Arra, hogy ez a mai Jézus Krisztus ugyanazokat a személyiségjegyeket hordozza, mint akivel az Újszövetség korában a tanítványok találkoztak.

Az embervilág egyedülálló jelensége ez! Nincs nagyobb lehetősége a földi életnek, mint ez a találkozás! Találkozni a kétezer éve úton levő, és köztünk járó Úr Jézussal!
Ezért érdemes volt megszületni!

A találkozás ünnepe

A legszebb gyémánt sem fénylik úgy, mint azoknak a szeme, akik a Jézussal való találkozás ünnepéből felnéznek azokra, akik velük - értük imádkoztak.
A kifényesedő, fel - felragyogó tekintetek tisztasága mámorossá tesz mindnyájunkat.
Ilyen pillanatokban értettük meg, hogy mit jelent:..."Az Isten Országa...Szentlélek által való öröm."

Amikor a kábítószeres, majdnem csavargó "kisbárány" találkozott Jézus Krisztussal.
Sokáig nem ment a többiek közé. De amikor megjelent, a tinédzser Judit, felkiáltott:- "Nézzétek, milyen szép lett a Kisbárány szeme, nézzétek mennyire fénylik..."

Ilyenkor boldogan körülveszik az Újszülöttet, és lakodalmi örömmel énekelnek neki:- "Öröm van a mennyben egy bűnös felett, ki megtérve hazaérkezett..."

Ilyen pillanatokban érthetjük meg, hogy mit jelen Pál apostol kijelentése:

"Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata" (Ef 5,15-17).

Ellenállás és áttörés

Hatalmas, erős falakkal találkoztunk, találkozunk az életünk során. És, napról-napra vereséget szenvedtünk. Rossz volt ránk nézni. Mi is magunkat egyre rosszabbul éreztük napról-napra. És amikor mi már feladtuk a harcot...
Lassan belenyugodtunk, hogy így, és Krisztus nélkül telik az életünk.

Akkor hirtelen, váratlanul...egyik óráról a másikra...leomlottak a kőfalak...fújni kezdett a szél...
Isten Szent Lelke kiáradt ránk. Megrendülésünkben némelyek sírtak...mások életük első imáját elmondták...valamennyien új életre találtak.

Leomlanak a kőfalak

A Kelet és Nyugati Bábel kőfalaihoz az Úr Jézus Krisztus  katonákat toboroz.
Amikor erőtlenségünk kudarcain leroskadunk, elküldi Szent Lelke dinamitján az Erőt. És, mi ámulva, remegve látjuk! - Leomlanak a kőfalak!...

"Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben" (Gal 6,7-10).

Együtt

Legyünk gyermekek mindannyian, hogy őszintén s lényeges dolgokat merjünk kérdezni. Aki kérdez, az reméli, hogy választ kap, attól akitől kérdez.
Ez a gyermeki reménység, ez a gyermeki sokat kérdezés, ez a hit.

A négyszázötven éves teológiai vitát félretesszük

Ki-ki gondolkozzon legjobb meggyőződése szerint arról, hogy hogyan van jelen az Úr Jézus az életében.
Miként van jelen Jézus a kenyérben és a borban.
Együtt azt tapasztaljuk, hogy a véleményektől függetlenül minden résztvevő, aki hittel vesz részt a misztériumban - az Úr Jézus Krisztussal találkozik.

"Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt" (2Kor 5,14-15).

 És ez a lényeg. A mikéntről nem folytatunk hitvitát. Négyszázötven év alatt nem jutottunk hitvitával közelebb egymáshoz.

 Az Úr Jézusra nézünk

Tekintetünket az Úr Jézus Krisztusra emeljük! Így teljes mértékben megvalósul köztünk a hívők közössége - Bibliai alapon.

"Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével; hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék" (1Kor 24-5).

Dalszöveg:

Jézus, Te égi, szép, Tündöklő fényű név,

Legszentebb itt alant e föld ölén.
Benned van irgalom, Terólad zeng dalom,
Erőd magasztalom, Ragyogj felém!

Az élet száz veszély, Én lelkem mégse félj,
Míg Ő hord karjain, hű Mestered!

Elhagynak emberek, Mit árt, ha Ő veled?

Töröld le könnyedet, Jézus szeret.

Akaratod nekem Mutasd meg szüntelen,
Ne rejtsd el Mesterem tetszésedet!

Alázattal tele Hadd merül el bele,
Hisz idegenbe' jár Itt gyermeked.

Tisztíts meg teljesen, Szentelj meg, hadd legyen,
Fényedből fénysugár az életem,
Míg a homályon át A lelkem otthonát,
Világosságodat elérhetem!

Előadó: Simon Tibor

Norvég - Evangéliumi ének

Szövegíró: Sörlie C. W.

Fordította: Turmezei Erzsébet

Norvég - Evangéliumi ének

 

                       

Visegrád, 2012. május  07.                              Sok szeretettel és testvéri üdvözlettel:                              Móritzné Nagy Ilona teológus-misszionárius