KRISZTUS LELKE SZENTELJ MEG ENGEM!
Krisztus lelke, kifogyhatatlan gazdagságod által
szentelj meg engem!
Krisztus teste, önfeláldozó szenvedésed által
üdvözíts engem!
Krisztus vére, szívednek rám áradó melege által
ihless meg engem!
Krisztus kínszenvedése, azzal az erővel,
amellyel kínjaidat elviselted,
erősíts meg engem!
Óh, édes Jézus, mert te oly végtelenül jó vagy,
hallgass meg engem!
Sebeid mélyén, mert az biztos menedék nekem,
rejts el engem!
Gonosz ellenségtől, mert másképpen legyőznek,
oltalmazz meg engem!
Halálom óráján, amikor szívem remeg a félelemtől,
szólíts magadhoz engem!
S mert kezdettől fogva szerettél,
vonzz magadhoz engem,
hogy szentjeiddel dicsérjelek téged,
Uramat, Istenemet,
mindörökké. Ámen.
/Lolyolai Szent Ignác imája nyomán/
A SZENTEK TITKA
Üzenete mindig érvényes, mert az evangéliumot nem csupán tanítja, de hitelesen meg is éli.
Szent az az ember...akitől a kegyelem nem tágít...
A szent titkokat hordoz szívében, mégpedig a nyomába szegődött kegyelem titkát.
Szent az az ember...akitől a kegyelem nem tágít...
A szent titkokat hordoz szívében, mégpedig a nyomába szegődött kegyelem titkát.
Ez a titok égeti, sürgeti, űzi és hajtja, szinte megállás nélkül, a beteljesedés felé.
Az öröm és a kudarc, a siker és a csalódás, a gyűlölet, a pénz és minden egyéb pelyva számára.
A szent Isten bűvöletében él, s elég eme bűvöletben. Szeretni akar csupán, s tenni azt, amit Istene elvár tőle.
A szentek élete érthetetlen, sőt kihívás az Isten létével is kínlódó környezet számára.
Nem lehet szó nélkül hagyni, ha egy ember kilép az "éjszaka kellős közepébe", és Ábrahám módjára maga mögött hagy mindent, amit a józan ész értéknek tekint, s nekivág a teljesen ismeretlen bizonytalanságnak.
Isten kegyelme dolgozik a szentben, mert küldetése van, és a szent megváltoztatja azoknak az életét, akik valóban hallgatnak rá.
Bár a szent Isten választottja, és Ő nagy feladatokra hívja, nincs előnye az átlagemberrel szemben. Keményen, és nem egy ízben keservesen meg kell küzdenie önmagával, érzéseivel és a körülményekkel.
Miként Szent Pál, úgy a későbbi korok szentjei is bőségesen részesednek Krisztus sorsából.
Isten kegyelme dolgozik a szentben, mert küldetése van, és a szent megváltoztatja azoknak az életét, akik valóban hallgatnak rá.
Bár a szent Isten választottja, és Ő nagy feladatokra hívja, nincs előnye az átlagemberrel szemben. Keményen, és nem egy ízben keservesen meg kell küzdenie önmagával, érzéseivel és a körülményekkel.
Miként Szent Pál, úgy a későbbi korok szentjei is bőségesen részesednek Krisztus sorsából.
A legtöbb szent életében megtalálható az a csipkebokor, leprás vagy barlang, amely határkövet jelent életében.
Ez a határkő jelöli azt a pontot, amikor a szent véglegesen elszakad a világtól, önmagától, és további élete csupán szárnyalás az Örök Titok irányába.
MINDENSZENTEK ÜNNEPE
A Mindenszentek (latinul: Festum Omnium Sanctorum) a katolikus és az ortodox egyház ünnepe.
A megdicsőült egyház ünnepét november elsején, az ortodoxia pedig egy héttel később ünnepli.
A szenvedő egyház ünnepe, amely november másodika, azaz a Halottak napja.
A Mindenszentek napján, mindazon megdicsőült lelkekre emlékezünk, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalandárium név szerint külön nem tud megemlékezni.
HÍVOM AZ ÉLŐKET SIRATOM A HOLTAKAT
Halottak napján megemlékezünk eltávozott szeretteinkről.
Éppen ezért, siessünk szeretni az embereket, mert olyan gyorsan mennek el.
Isten gyermekei számára a halál csak átmenet az -"ÉLETBE".
Aki az Úr Jézusra néz, a feltámadásra és az életre, az máris átment a halálból az életre.
Mert ami ebben az életben elkezdődik, a halálon túl csak folytatódni fog.
Mert ami ebben az életben elkezdődik, a halálon túl csak folytatódni fog.
"Így van a halottak feltámadása is...Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test...És amint viseltük a földinek a képét, úgy fogjuk viselni a mennyeinek a képét is...Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba" (1Kor 2,44-53).
Jézus mondta:... "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?"
(Jn 11,25-26)
(Jn 11,25-26)
MINDEZEKÉRT - DICSÉRTESSÉK AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS!
ÁLDOTT LEGYEN ÉRTE AZ Ő SZENT NEVE!
Visegrád, 2013. november 01.
Sok szeretettel és testvéri üdvözlettel:
Móritzné Nagy Ilona teológus-misszionárius
Itt állunk mind, úgy hallgatunk.
Mit mondhatnánk? Nincs szavunk.
Szíved nem él, hová lettél?
Egyedül mentél.
Már csak emlék, kedves a kép,
Úgy nevettünk nem oly rég.
Tiéd sok tárgy, velünk maradt,
Itt voltál, igaz.
Most búcsúzunk, most sírhatunk,
Nem ölel (a) két karunk.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Megrendülten gondolunk rád,
Nem hisszük el, hogy nincs tovább.
Lehunyt szemed nem látja már:
Mindenütt virág.
Kint alszol majd a hideg télben,
Eszünkbe jutsz néha éjjel.
Nem vagy többé, nincs ilyen más,
Egyetlen voltál.
Itt állunk mind, úgy hallgatunk.
Mit mondhatnánk? Nincs szavunk.
Szíved nem él, hová lettél?
Egyedül mentél.
Már csak emlék, kedves a kép,
Úgy nevettünk nem oly rég.
Tiéd sok tárgy, velünk maradt,
Itt voltál, igaz.
Most búcsúzunk, most sírhatunk,
Nem ölel (a) két karunk.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Megrendülten gondolunk rád,
Nem hisszük el, hogy nincs tovább.
Lehunyt szemed nem látja már:
Mindenütt virág.
Kint alszol majd a hideg télben,
Eszünkbe jutsz néha éjjel.
Nem vagy többé, nincs ilyen más,
Egyetlen voltál.
BÚCSÚDAL - Dalszöveg
Itt állunk mind, úgy hallgatunk.
Mit mondhatnánk? Nincs szavunk.
Szíved nem él, hová lettél?
Egyedül mentél.
Már csak emlék, kedves a kép,
Úgy nevettünk nem oly rég.
Tiéd sok tárgy, velünk maradt,
Itt voltál, igaz.
Most búcsúzunk, most sírhatunk,
Nem ölel (a) két karunk.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Megrendülten gondolunk rád,
Nem hisszük el, hogy nincs tovább.
Lehunyt szemed nem látja már:
Mindenütt virág.
Kint alszol majd a hideg télben,
Eszünkbe jutsz néha éjjel.
Nem vagy többé, nincs ilyen más,
Egyetlen voltál.
Itt állunk mind, úgy hallgatunk.
Mit mondhatnánk? Nincs szavunk.
Szíved nem él, hová lettél?
Egyedül mentél.
Már csak emlék, kedves a kép,
Úgy nevettünk nem oly rég.
Tiéd sok tárgy, velünk maradt,
Itt voltál, igaz.
Most búcsúzunk, most sírhatunk,
Nem ölel (a) két karunk.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Megrendülten gondolunk rád,
Nem hisszük el, hogy nincs tovább.
Lehunyt szemed nem látja már:
Mindenütt virág.
Kint alszol majd a hideg télben,
Eszünkbe jutsz néha éjjel.
Nem vagy többé, nincs ilyen más,
Egyetlen voltál.
Szaval: Sztankay István
Énekel: Alex Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése